Budapest Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja, valamint nevezetes gyógyfürdőváros. Az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. A Duna két partján, az Alföld és a dombvidékek találkozásánál fekszik. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően a világ egyik legszebb fekvésű fővárosának tartják.
Ezen a vidéken már az őskorban is volt emberi település. A város jelenlegi területén belül az egyik első ismert település a kelta alapítású, de latin néven elhíresült Aquincum, amely a római korban Alsó-Pannónia tartomány székhelye volt. A honfoglaló magyarok 900 táján jutottak ide. Településüket az 1241-es tatárjárás elpusztította. Az újjáépült város a 15. században a humanista műveltség egyik európai központjává vált. A közel másfél százados török uralom után a városi élet csak a 18. század során kezdett ismét kibontakozni, de igazi lendületet a 19. században, az ország nagyarányú iparosodásával vett. 1873-ban az addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven egyesítették.

A mai Budapest a 19. század utolsó harmadában és a 20. században lett világvárossá. Történetében új fejezet kezdődött 1950. január 1-jén, amikor 23 környező települést hozzácsatoltak, amivel a főváros területe két és félszeresére, népessége másfélszeresére nőtt. Jelenleg Budapestet 23 kerületi önkormányzat és az egész városra kiterjedő jogkörrel rendelkező Fővárosi Önkormányzat igazgatja.
A legmagasabb nyilvántartott népesség 2 059 347 lakos volt (1980). Az 1990-es évek eleje óta viszont a népesség száma rohamosan csökken (1990–2005 között több mint 300 000 fővel). Ennek okai elsősorban a budapesti agglomeráció településeire való kiköltözés (szuburbanizáció), valamint a demográfiai hanyatlás felgyorsulása (születésszám visszaesése).

Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete. A főváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori és török-kori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjtemény), történelmi hidak, valamint a köztéri szobrok és emlékművek sokasága található.
Budapest kultúrája:
Budapesten jelenleg 837 különböző műemlék található, amelyek a legtöbb európai művészeti stílust képviselik. Kiemelkedőek a klasszicista és az egyedien magyaros szecessziós stílusú épületek.
A főváros 223 múzeummal és galériával büszkélkedhet, amelyek a magyar történelem, művészet és természettudomány mellett az egyetemes és európai kultúra és tudomány számos emlékét is bemutatják. Budapesten negyven színház, hét hangversenyterem és egy operaház működik. A kulturális kínálatot nyaranta különféle szabadtéri koncertek és előadások gazdagítják, amelyeket gyakran történelmi hangulatú műemléképületek udvarain rendeznek meg.
Budapesten európai viszonylatban is neves tudományos könyvtárak működnek, melyek egy-egy szakterületen egyedülálló gyűjteménnyel rendelkeznek. Ilyen – többek között – az Országos Széchényi Könyvtár, melynek kézirattárában a könyvnyomtatás kora előtti könyv- és írástörténeti emlékeket őriznek. A fővárosi lakosság közművelődésében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár játszik fontos szerepet.

Történelmi névadók

A középkori Buda és Pest városához kapcsolódott a magyar szentek közül Szent Gellért püspök és Árpád-házi Szent Margit személye, akikről a Gellért-hegy, a Szent Gellért tér, a Margit-sziget, a Margit híd és a Margit körút kapta a nevét. A Mátyás-templom névadója a budai várban székelő Mátyás király volt. A másfél évszázados oszmán uralom korából Gül Baba, azaz „Rózsa atya” török dervisre emlékeztet a budai Rózsadomb neve. A Buda újabb kori fejlődését megalapozó Mária Terézia emlékét őrzi a Terézváros és a Teréz körút. A többi hagyományos városrész is a Habsburg-család tagjainak nevét viseli (Lipótváros, Krisztinaváros, Józsefváros, Ferencváros). A dinasztia legnépszerűbb tagja azonban a magyarság számára Erzsébet királyné volt, akiről az Erzsébetváros, az Erzsébet körút és az Erzsébet híd kapta a nevét.

Híres budapestiek

A híres budapestiek felsorolása reménytelen vállalkozás lenne, hiszen a reformkortól kezdve a híres magyarok többségének élete részben vagy egészben a fővároshoz kapcsolódott. Ennek ellenére természetesen meg lehet említeni néhány személyt a legfontosabbak közül.
Akik a legtöbbet tettek a városért, és akik nélkül Budapest ma nem lenne az, ami: Széchenyi István, József nádor, a 19. század második felének kiváló építészei (például Ybl Miklós, Schulek Frigyes, Steindl Imre), a városszépítő Podmaniczky Frigyes, a legnagyobb budapesti polgármesterek, Kamermayer Károly és Bárczy István, valamint Raoul Wallenberg, a város posztumusz díszpolgára, aki mintegy 100 000 budapesti életét mentette meg a második világháború poklában.
Híres budapestiekről elnevezett közintézmények például az Eötvös Loránd Tudományegyetem (Eötvös Loránd), a Semmelweis Egyetem (Semmelweis Ignác) vagy a Korányi Kórház (Korányi Frigyes). Számos híres budapesti nevét őrizték meg az általuk alapított intézmények is, például a Richter Gedeon Nyrt., napjaink legnagyobb budapesti gyára Richter Gedeon, a leghíresebb budapesti étterem, a Gundel étterem pedig Gundel Károly nevét viseli. A kulturális intézmények közül híres budapestiekről kapták a nevüket például az Erkel Színház (Erkel Ferenc), a Karinthy Színház (Karinthy Frigyes), a Bajor Gizi Színészmúzeum (Bajor Gizi), a Puskás Ferenc Stadion (Puskás Ferenc) vagy a Papp László Budapest Sportaréna (Papp László). A sort hosszan lehetne folytatni. Az intézmények, valamint az utcák, terek névadóiról részletesebben az egyes kerületek szócikkei írnak.

Budapest címere:

A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany (sárga) színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany (sárga) színű oroszlán, a bal oldaláról egy arany (sárga) színű griffmadár tartja. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A címer mind a teljes, mind a címerállatok és a Szent Korona nélküli, egyszerűsített formájában is használható.

Forrás: wikipedia.hu